ISKOLATÖRTÉNET

Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola és Óvod

ISKOLATÖRTÉNET

Valószínűsíthető, hogy városunk első katolikus iskolája az
1350-es években létesült. Ebben az időben templomunk a Szent Kereszt Plébánia
templom helyén állott a Szent Anna kápolna. A Clarissa apácák 1368 után a
kápolna mellé templomot is építettek és ahol templomvolt ott iskolának is lenni
kellett.

Ezeket a történelmi tényeket 1417-es feljegyzések is bizonyítják. Ezt követően a katolikus közösség 1500-as évektől több mint két évszázadon keresztülgátolva volt vallásának gyakorlásában.

Az iskola 1753-as helytartótanácsi döntés alapján került vissza a katolikusok birtokába a templommal együtt.

Új iskola 1778-ban épült. Az új nagy kőépület a parókia mellett állott és 3  tanteremmel működött.

Az iskola 1805-től királyi nemzeti főiskola néven szerepelt, egészen 1845-ig.

Az 1845. évben a Helytartótanács rendelete alapján az iskola Királyi nemzeti
főelemi tanoda címet kapta. Az intézmény 3 fiú osztályból és 1 leány osztályból
állott. Az iskola helyi igazgatója a plébános volt. Az iskolaév általában
október elején kezdődött, két félévre oszlott. A diákoknak mindkét félévben
vizsgát kellette tenniük.

1880-ban a 26 ezer fős Cegléden a katolikus iskolákban 1037 tanuló járt.

A Pesti út és Jászberényi út sarkán állt az úgynevezett Vadember fogadó. Ezt
1870-benlebontották és helyére egy új eklektikus fogadót építettek.

Hatalmas előrelépés a katolikus iskola ügyében a millennium évében került
sor. A katolikus népgyűlésen 1895. április 21-én elhatározták, hogy megvásárolják a Vadember fogadót iskolai célra. Az átalakítások már az év novemberében
elkezdődtek.

122 éve 1896. október 23-án elkezdődhetett a tanítás a jelenlegi „A” épületünkben.

Iskolánk az I. világháborúban katonai korház lett. A Magyar Tanácsköztársaság idején 1919. augusztus 2-án román katonákat szállásoltak el az épületben. Az iskola valamennyi berendezése megsemmisült. A tanítás rendje csak 1921-ben állt helyre.

Az 1922-es tanévtől kezdve a Miasszonyunkról Nevezett Kalocsai Szegény
Iskolanénék Társulata tanított Cegléden. A leányiskola külön igazgatás alá
került és 400 gyermeket foglalkoztatott. A Polgári Leányiskola a Szent Kereszt
Katolikus Iskola jelenlegi „B”épületében kapott helyet, amely a nővérek
gyűjtési akciójából épült fel.

1930 szeptemberében már 9 fiú osztály és tíz leányosztály kapott helyet az
épületben.

II. világháborúban 1944-ben a német SS alakulat szállta meg az épületet. Egy
tantermet hagytak meg az iskolai felszereléseknek.

1944. augusztus 29-i első szőnyegbombázások ellenére a szeptemberben a tanév
elindult. A második szőnyegbombázáskor szeptember 18-án a tanítás abbamaradt.
November14-én szovjet-orosz haderő szállta meg az iskola épületét. Az iskola
bútorzatának 90 %-a elpusztult. 1360 tanuló maradt felszerelés /padok, székek/
nélkül.

A háború után a helyzet alapvetően megváltozott. Az elemi iskola helyett
általános iskola elnevezéssel új iskolatípust állítottak fel.

1948-ban elrendelték a felekezeti iskolák államosítását. A bizottság úgy
rendelkezett, hogy az iskolaudvaron álló kápolna egyházi tulajdonban marad,
akárcsak az iskolával szomszédos bazársor. Ekkor lett az iskola neve: Mészáros
Lőrinc Általános Iskola.

Az elmúlt 25 év történése:

1989. október 23-án Szűrös Mátyás köztársasági elnök kikiáltotta a Magyar
Köztársaságot.

Cegléden Kiszel Mihály plébános atya – élve törvény adta jogával – visszaigényelte egyházunk iskolakomplexumát, amelyben a Mészáros Lőrinc Általános Iskola működött, ami akkor Magyarország talán legnagyobb létszámú általános iskolája volt. Korabeli önkormányzatunk a kérésnek helyt adott és 1993. január 21-én visszaadta az igényelt ingatlanokat.

Az iskolát 1993. augusztus 1-jei hatállyal kapta vissza a katolikus egyház.
Az iskola az átvétel után is megtartotta régi nevét: Mészáros Lőrinc Katolikus
Általános Iskola. Megtartotta eddigi tagozatait is: német illetve testnevelés
tagozat, amely mellett angol valamint orosz nyelvoktatása is folyt. Lényeges
változás az iskola életében az, hogy minden tanuló részesült hittan vagy
polgári-erkölcstan oktatásban. Első igazgató Petrényi Ferenc volt, helyettesei:
Földi László tanár, Márkus Zsuzsanna tanítónő és Kovács Andrásné tanárnő.

Az iskola tanulólétszáma: 1072 fő, tanulócsoportok száma 41, napközis csoportok
száma: 18. Összes dolgozói létszám: 92 fő.

Az 1995-96-os tanévtől kezdve Földi László lett iskolánk igazgatója, aki folytatta
nyugdíjba ment elődje munkáját. Az ő igazgatása alatt került bevezetésre
1996-ban az angol tagozat, amely azóta is töretlen népszerűségnek örvend
városunkban. Ebben a tanévben a diákok száma 1019 fő volt, közülük 352
katolikus hittan, 156 református hittan és 511 polgári erkölcstan oktatáson
vett részt.

1996-ban a mi iskolánk volt az első, amikor nem Vácott, hanem Cegléden a Városi Sportcsarnokban tartották a Te Deumot. A misét Keszthelyi Ferenc megyés püspök pontifikálta.1996-97-es tanévben ünnepeltük a Honfoglalás 1100. évfordulóját és azt, hogy 100 évvel ezelőtt kezdődött az iskola főépületében az oktatás.

1997-ben a 101. tanév végén az elődök tiszteletére keresztet állították fel az iskola „C”udvarán. A keresztet, amely a hajdani Lurdi szobor helyén áll Kiszel Mihály plébános atya áldotta meg.

2003-ban a várostól használatba kapott Rákóczi úti épületet visszaszolgáltattuk az önkormányzatnak.

2004-et írunk. Iskolánkhoz csatolták a Napsugár Óvodát 15 óvodással. Ugyan ebben az évben a korábbi zárda átalakításával elkészült iskolánk ebédlője. Az ebédlőt Dr. Beer Miklós püspök atya szentelte fel 2004. november 20-án.

A 2006/2007-es tanév újabb változásokat hozott Földi László igazgató úr megnyerte az őszi önkormányzati választásokat. Az igazgatói székbe a néhány
hónappal azelőtt kinevezett Szakál Ferenc igazgatóhelyettes került. 2006-ban
Bokros Levente személyében plébános váltás is volt. A tanévet 887 tanulóval és
77 pedagógussal indítottuk. Ekkor került sor a 35-ös teremlebontására, ami az
1930-as években épült kápolna volt. A kápolna köveiből a „B” udvaron az iskola
elhunyt pedagógusainak emlékére emlékhelyet állítottak fel.

2009/2010-es tanév fordulópont volt az életünkben. Ez volt az első tanév, amikor három egyforma osztályt indítottunk. Megszűntek a tagozatok, de megelőzve az oktatáspolitikát a városban, de talán az egész országban egyedülállóan bevezettük a mindennapos testnevelést.

2009 szeptember 1-étől a ceglédi katolikus iskola neve Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola. A névváltozásról Szakál Ferenc igazgató úr így írt a Harangszó szeptemberi számában:

„Olyan névre volt szükség, amely jól kifejezi a katolikus jelleget, olyan tartalmat hordoz, amely a gyerekek elé követendő példaként állítható és valamilyen módon Cegléd városához is kötődik. Egyúttal ez a név jól kifejezi a megújulási folyamat egyik legfontosabb, alapvető célkitűzését is, hogy a ceglédi katolikus iskola a ceglédi egyházközség iskolája legyen.

2010-et írunk, amikor az iskola Selyem utcai épületét is visszaszolgáltattuk
az önkormányzatnak.

A 2010/2011-es tanévben Szakál Ferenc igazgató urat 1 évre megbízott igazgatóként Valkó Endre igazgatóhelyettes követte.

2011/2012-ben Bokros Levente plébános atya Rajta Lászlót a Kossuth Lajos
Gimnázium matematika- fizika-informatika szakos tanárát kérte fel az iskola
vezetésére.

Újabb említésre méltó esemény 2012/2013-as tanévben következett be. Amikor
három tagintézménnyel gazdagodott iskolánk. Egyházi fenntartás alá került és
tagiskolánk lett a kocséri Gábor Áron Általános iskola 200 tanulóval, valamint
tagintézményünk lett a Kőrösi úti óvoda 85 fővel és az Eötvös téri óvoda 75
fővel. Iskolánk ettől kezdve viseli a Szent Kereszt Katolikus Általános Iskola
és Óvoda nevet. Az intézmény együttes teljes gyermeklétszáma 1200 fő volt.

2013/2014-es tanévben ünnepeltük a Szent Kereszt Gála keretében iskolánk
fennállásának 20. évfordulóját. Rajta László igazgató úr így fogalmazott az
ünnepségen:

„Hivatásunk, hogy értékes keresztény embereket neveljünk, akik magas szintű
oktatásban részesülve megállják a helyüket az életben és leendő szakmájukban
egyaránt; akik művelt, egyházukat és hazájukat szerető fiatalokká lesznek.”

2016/2017-es tanévben elballagott az utolsó testnevelés tagozatos osztályunk
is.

Jelentős esemény volt iskolánk történetében az előző 2017/2018-as tanév is,
amikor sok évtizedes álmunk vált valóra. Befejeződött az épület energetikai
megújulása, amelynek keretében az elhanyagolt külső homlokzat is megszépült és
ezzel a városközpont ékszerdobozává vált.

Jelen: 2018/2019-es tanév

Az idei tanévet 857 gyermekkel indítottuk. A székhelyen – 23 tanulócsoportban – 586 tanulóval, a kocséri Gábor Áron tagiskolában – 8 évfolyamon – 125 tanulóval, a Magyarok Nagyasszonya tagóvodában – 6 óvodai csoportban – 146 óvodással és összesen 78 pedagógussal szolgáljuk a katolikus közoktatást.

Cegléd, 2018.10.26.               
                                     Patonai Gábor mb. igazgató